Mikor nem kell illetéket fizetni?

Ingatlanvásárlás után illetéket kell fizetni, erről már írtunk korábban.  Kiderült már, mikor, hogyan és mennyit kell fizetni, azonban nem esett még szó róla, mikor lehet kevesebb az illeték, vagy épp milyen esetekben fordulhat elő illetékmentesség. Most nézzük meg ezeket a lehetőségeket is, hiszen nem árt tisztában lenni vele, mikor csökkenhet a befizetendő összeg mértéke. Senki se akar feleslegesen többet fizetni.

Az illetékmentesség akkor jár, ha az adás-vétel egyenes ági rokonok közt ment végbe, ilyenkor nem kell fizetni illetéket. Ide tartozik a jogszabály szerint az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik a vagyon, vagy a házastársak között történt a vagyonátruházás, akkor sincs illetékfizetési kötelezettség.

A kifejezetten értékesítés célra, vállalkozó által újonnan épített, 15 millió forintnál kisebb értékű ingatlan megvásárlása szintén illetékmentes.  Ha 15 milliónál több, de 30 milliónál kevesebb a forgalmi értéke, akkor az illeték mértékét úgy számítják ki, hogy meghatározzák a teljes érték után fizetendő illetéket, aztán ebből levonják a 15 millióra kiszámított illeték összegét, és az így fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték. Amennyiben csak bizonyos tulajdoni hányadot veszünk meg, akkor a kedvezmény ennek arányában kapható meg. 30 milliónál nagyobb értékű ingatlannál már nem jár a kedvezmény.

Lakásszerzési kedvezmény jár, ha az új ingatlan vásárlása vagy cseréje előtt, vagy a vásárlás, csere után egy éven belül értékesítésre kerül egy korábbi lakástulajdon. Ebben az esetben, az új ingatlan vételárából az eladott vagy cserélt ingatlan értékesítési árát ki kell vonni. Tehát ha 10 millió forintért vettünk egy ingatlant, és egy másikat eladtunk az adott időn belül ugyanennyiért, akkor nem kell illetéket fizetni, valamint akkor sem, ha drágábban adtuk el az ingatlant, mint amennyiért vettük a másikat. Ellenben, ha kevesebbért, például 8 millióért adtuk el, akkor a 2 milliós különbözet az illeték alapja, tehát 80 ezer forintot kell kifizetni. Fontos, hogy egy eladott ingatlant lehet csak beszámítani, akkor is, ha többet adtunk el, de mi határozhatjuk meg, melyik eladást vegyék figyelembe. Azonban nekünk kell kérni a beszámítást, és az adás-vételi szerződés másolatával igazolni az eladást. A határidőket ebben az esetben is be kell tartani.

Ha valakinek nincs és nem is volt még a tulajdonában lakás, vagy 50%-ot elérő tulajdoni hányada, valamint nem volt semmilyen lakástulajdonhoz kapcsolódó, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga, akkor ő első lakástulajdonosnak számít. Kivételt képez az olyan ingatlan, amelyet elidegenítettek a nagykorúság elérését megelőzően, vagy amely özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt. Az első lakástulajdonos, ha nem töltötte még be a 35. életévét, akkor igénybe veheti a lakásvásárlási kedvezményt, ha a lakás forgalmi értéke nincs 15 millió forint. A kedvezmény az illeték 50%-a lehet, viszont, ha 15 millió forintot ér az ingatlan, akkor maximum csak 300 ezer forint kedvezmény járhat. Ha több tulajdonos van, akkor a tulajdoni hányad arányában számítják ki a kedvezmény mértékét, de a 15 milliós értékhatár nem a tulajdoni hányad értékére, hanem a teljes ingatlanéra vonatkozik.

Aki szeretné a kedvezményt megkapni, annak a határozat jogerőre emelkedésig nyilatkoznia kell. Viszont, ha valaki jogosulatlanul igénybe veszi, akkor a kedvezmény összegének háromszorosát szabja ki a NAV büntetésként.