Bérlőtárs vagy társbérlő?

Azt már tudjuk, hogyan legyünk jó lakótársak, de közös lakásbérlés esetén nem árt megismerkedni két fogalommal.  Méghozzá a társbérlő és a bérlőtárs közötti különbséggel.  Fontos tisztában lenni ezzel, hiszen a jogok és kötelezettségek, ideértve a fizetési kötelezettségeket, ennek függvényében változnak.

A Társbérlő

Ha a szerződés alapján a lakás bizonyos szobáit és egyes helyiségeit kizárólagosan, a többi helyiségeket pedig közösen használják a bérlők, akkor ők társbérlők. Tehát, ha a lakásban nekünk és lakótársunk is külön, saját szobánk van, de a fürdőszobát és a konyhát közösen használjuk, akkor mi társbérlők vagyunk. 

Ilyen esetben mindenki csak a saját bérletrészéért felel, önálló bérlőnek számít, és nem vonható felelősségre a tárbérlő kötelezettségeink elmulasztásáért vagy károkozásáért

.

A lakásbérlési jogviszonyt a bérbeadó ugyanolyan okok alapján szüntetheti meg, mint a bérleti szerződést. Az, hogy ki veheti használatba a megüresedett részt a felek megállapodása alapján dől el, a visszamaradt társbérlő nem élvez előbérleti jogot.

Tehát, ha megüresedik egy társbérleti lakrész, a felek szerződéses megállapodás alapján ismételten bérbe adhatják. Azonban, ha a tulajdonos adja bérbe az általa használt lakás egy részét, abban az esetben nem társbérleti viszony jön létre, hanem albérleti jogviszony.

A Bérlőtárs

Ha többen bérlik a lakást, és mindannyian jogosultak az összes helyiség használatára, akkor ők bérlőtársak. Így például, ha mi és lakótársunk minden szobát együtt használunk, ahogy a többi helyiségeket is, nincs felosztva melyik kié, akkor mi bérlőtársak vagyunk.

Ennek értelmében egyenlők a kötelezettségeink és a jogaink is, tehát közösen felelünk a szerződésben foglaltakért. Ezáltal akár csak egyikünktől is követelheti a tulaj a bérleti díjat. Szóval oda kell figyelni ki, mikor, és mit fizet, mert, ha bérlőtársunk megszegi a kötelezettségeit, akkor mi fogunk helyette is fizetni. Valamint ha ő okoz kárt a lakásban, azért mi is felelősek leszünk a tulaj előtt.

A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez szükséges a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlő társ megállapodása.  Ha a lakásnak egy bérlője van, akkor beszélünk önálló bérletről.  Korábban, a lakásban lakó házastársa akkor is lakótárs volt, ha nem vett részt a szerződés megkötésében, ma azonban ez már nem így van. Ha az a személy, aki beköltözik, vagy már együtt lakik a bérlővel bérlőtársi jogviszonyt kíván létesíteni, akkor szükséges a bérlőtársi megállapodás, melyet a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs köt egymással.

Ha felmondás kerül kilátásba, akkor az okok vizsgálata szempontjából mindegyik bérlőtársat együttesen terheli a felelősség. Ha bérlőtársunk kárt okozott, nem ügyelt a rendeltetésszerű használatra, megszegte az együttélés követelményeit, akkor az ránk is hatással lesz.

Tehát mielőtt lakótárssal költözünk össze, tisztázzuk, milyen viszony szerint élünk együtt, társbérlők vagy bérlőtársak vagyunk, és ezt mindenképp legyen írásban is rögzítve. A szóbeli megállapodás most sem elegendő, a későbbi problémák elkerülése végett jobb, ha minden le van írva.