Jópár hasznos tippet adtuk már, mire érdemes figyelni, ha lakást szeretnék
bérelni. Tudjuk, hogy milyen szempontok szerint ajánlatos keresni, és mielőtt
döntenénk, miket kell leellenőrizni. Most azonban ejtsünk néhány szót az
anyagiakról is. Hiszen a bérbeadónak és a bérlőnek azt is tisztáznia kell, ki
mit fog fizetni.
Kaució
A kaució célja, hogy a tulajdonos fedezni tudja
belőle az esetleges elmaradásokat, például, ha a bérlő nem fizeti ki a bérleti
díjat vagy a rezsit, és ezzel be is biztosítja magát arra az esetre, ha a bérlő
hirtelen bejelentés nélkül kiköltözik.
A törvény szerint a
kaució összege maximum a havi bérleti díj háromszorosa lehet. Ezt a beköltözés
előtt szokták elkérni.
Ha a bérlő a szerződésben szereplő határidő előtt
elköltözik, akkor a tulaj megtagadhatja a kaució visszafizetését, valamint
akkor is, ha a bérlő rovására keletkező kár keletkezik. Egyébként azonban az
visszajár vagy lelakható, például az utolsó egy-két hónapban kiváltja a bérleti
díjat. A visszatérítés jobb választás
lehet, mert egy gyors költözés esetén másként vita keletkezhet a sorsáról.
Azonban a beköltözés előtt ezt is jobb, ha írásban
rögzítjük. Célszerű előre megállapodni, hogy mi lesz a kaució sorsa, és mire
terjed ki. Sok tulaj képes mindenre levonni belőle, akár egy törött tányérra
is.
Rezsi
Sok rémhír kering a nagy összegű rezsihátralékot
maguk mögött hagyó bérlőkről, így érthető, hogy sok tulajdonos bizalmatlan.
Régebben főként a telefonszámlával voltak gondok, mára a mobiltelefonok
elterjedésével ez már kevésbé jellemző probléma.
Az elszámolási viták elkerülése végett ennek
ellenére célszerű az internetet és a közműveket átíratni. Ha a tulajdonos ezt
nem akarja, akkor beköltözéskor rögzítsük az óraállásokat, még jobb, ha tanúkat
is hívunk. A beérkező számlákról mindig kérjünk másolatot. Ha nem kerülnek a nevünkre a számlák, ne
vegyük zaklatásnak, hogyha a tulajdonos érdeklődik, hogy rendbe mennek-e a
befizetések.
Figyeljünk arra is, hogy átalánydíjas fizetés
esetén, ha későbbi visszatérítés következik be, ez vagy ennek arányos része
minket illet, hiszen mi fizettük eddig. Legyünk óvatosak, ha azt javasolja a
bérbeadó, hogy bemondásra fizessük a rezsit, mert ilyenkor könnyen átverhetnek
minket. Mindig ellenőrizzük, mire és mennyit fizetünk, és ez megfelel-e a
valóságnak. Ne hagyjuk magunkat csőbe húzni!
Új építésű, sokféle szolgáltatást kínáló társasházakban
a közös költség magas lehet, ezért előre tisztázni kell, és írásba foglalni,
bérlőként, mi ebből mennyit fizetünk. A
társasházi törvény szerint függetlenül attól, hogy mire is használja a szóban
forgó ingatlant a tulajdonost terhelik az olyan kiadások, mint például a közös
tulajdonba tartozó épületrészek és az ingatlan fenntartásának költségei.
A közös költséget valószínűleg nem fogjuk megúszni,
de ne hagyjuk, hogy az egészet ránk terhelje a bérbeadó, csak azt a részét
vállaljuk, mely a lakóház közvetlen üzemeltetési költségeihez kötődik. Ha benne
van az energiafogyasztás díja célszerű megosztani az összeget, és a ránk eső
részt fizetni. Hiszen bérlőként miért fizetnénk egy olyan ház felújítási
alapját, melyben pár év múlva már nem lakunk ott. A tulaj érdeke, mi történik a
házzal, nem pedig a miénk.
Ha sikerült tisztázni az anyagi kérdéseket, ezek is, mint minden más megállapodásunkat a tulajjal, rögzítsük írásban. Ne menjünk bele, ha ezt a tulaj mellőzni akarja. Ha le van vannak írva a feltételek, akkor később tudunk ezekre hivatkozni, és elkerülhetjük az esetleges vitákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük!