Korábban
már részletesen ismertettük, hogy ingatlaneladáskor a vevőnek milyen költségekkel kell számolni. Azonban nem
csak a vevőnek lesznek költségei, hanem az eladónak is. Tehát, neki is érdemes
ezekkel előre számolni, és tisztában lenni vele, mikor és mit kell kifizetnie.
Ha a szerződő felek másként nem állapodnak meg,
akkor az eladót terhelik az ingatlan átadásával és az ingatlan-nyilvántartási
állapot rendezésével kapcsolatban felmerülő költségek. Ide tartozik az adó is,
hiszen mint számos más esetben, az adózást itt sem lehet megúszni.Az adó mértéke úgy alakul, hogy a megszerzett jövedelem után 16%-os SZJA-t kell fizetni. Az ingatlan egykori vételi és a mostani eladási árának a különbözete az adószámítás alapja. Természetesen csak akkor, ha többért adjuk el, mint a szerzési értéke volt. Azonban ez az összeg csökkenhet az értéknövelő beruházások összegével, ha azokat számlákkal igazolni tudjuk. Idetartoznak például a különböző korszerűsítések, vagy bővítések.
Emellett minél több idő telik el a vétel és az
eladás között, annál kevesebb lesz az adó is. Ha már a megszerzés évében, vagy
az azt követő évben kerül eladásra az ingatlan, akkor az adóalap 100%-a után
kell fizetni az adót. A megszerzést követő második évben történő eladáskor már
csak a 90%-a után, a harmadik évben a 60%-a után, a 4. évben pedig már csak a
30%-a után van SZJA fizetési kötelezettség. Amennyiben már 5 év eltelt a vétel
és az eladás között, egyáltalán nem kell fizetni.
Az átadással kapcsolatos költségek is az eladóra
hárulnak. Ide tartozik például a közüzemi tartozások rendezése, vagy, ha
ingatlanközvetítő segíti az eladást, akkor őt is az eladó fizeti ki. A közüzemi
számlák rendezettségét mindenképp érdemes ellenőrizni. A vétel előtt célszerű
nyilatkoztatni az eladót, hogy van-e közüzemi vagy egyéb közmű tartozása. Ha
biztosra akarunk menni, kérhetjük, hogy mutasson be a közüzemi szolgáltató
által kiállított hiteles okiratot, mely bizonyítja, hogy nincs díjtartozása. Ha
van tartozása, akkor többféle megoldás lehet. A vételár arányos részét
visszatarthatjuk, míg az eladó nem rendezi tartozásait, vagy megállapodhatunk,
hogy mi fizetjük ki, de az eladó beleszámítja a vételárba ezt az összeget, vagy
kérhetünk bankgaranciát vagy dologi biztosítékot, vagy bármilyen biztosítékot
az eladótól.
Szintén az eladót terhelik az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos
költségek. Ha bármilyen teher van az ingatlanon, például haszonélvezeti jog,
özvegyi jog vagy jelzálog, azt az eladónak töröltetnie kell. Ennek költségeit a
földhivatal felé kell megfizetnie. A jelzálog törlése esetén az eljárási díj 6.600
forint. Ugyanennyibe kerül a haszonélvezeti és az özvegyi jog törlése is.
Azonban, ha ezek törlését egy eljárásban kérjük a tulajdonjog változásával,
akkor ezek törlése díjmentes, csak a tulajdonjog bejegyzését kell megfizetni.
Mindemellett lakóingatlanok eladása esetén kötelező
energetikai tanúsítványt készíttetni 2012. január 1 óta. A tanúsítvány az adott épület energiahatékonyságát
mutatja meg. Az ára függ az ingatlan méretétől és fajtájától. A mostani piaci árak alapján 10.000 és 35.000 Ft közé esik az energetikai tanúsítvány díja.
Mint
látható, eladóként is lesznek költségeink. Ezzel érdemes tisztában lenni, és teljesíteni
a fizetési kötelezettségeinket, ha nem szeretnénk később problémákat, például
büntetést fizetni az elmaradt adó miatt.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük!