Illetékfizetés- mikor, hogyan és mennyit?

Ha megtaláltuk a megfelelő ingatlant, és meg is vettük, készüljünk fel, hogy talán még be sem költözünk, de már érkezni fog a NAV-tól a határozat, melyben megállapítják a fizetendő adó mértékét és a fizetés határidejét. Ugyanis ingatlanvásárlás után illetéket kell fizetnünk. Ezzel a költséggel mindenképpen számoljunk, mert valószínűleg nem sok időt adnak a befizetésre, és lehet, hogy nem is olyan kis összegről lesz szó.

„Ingatlannak, ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.”  Visszterhesnek azt az ügyletet nevezzük, mely mindkét fél részéről vagyoni juttatást, illetve kötelezettség vállalását jelent.

Tehát az ingatlanvásárlás visszterhes vagyonátruházás, ezért jár illetékfizetési kötelezettséggel. Ez a kötelezettség pedig a szerződés megkötésének napján keletkezik. A megállapított illetéket, ha késedelmi pótlék nélkül szeretnénk megfizetni, akkor a határozat jogerőre emelkedést követő 15. napig van erre módunk. Ha ezt nem tesszük meg, az adóhatóság késedelmi pótlékot fog felszámítani, mely mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Az illeték alapja a forgalmi érték, tehát az az ár, amennyit átlagos esetben megér a piacon, nem pedig a szerződésben meghatározott vételár. Általános mértéke a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlanonként 1 milliárd forintig 4% az illeték mértéke, azonban a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de legfeljebb 200 millió forint lehet ingatlanonként. Például, ha 10 millió forintért vásárolunk egy lakást, akkor 400 ezer forint illetéket kell fizetnünk.

Lakásszerzési kedvezmény jár, ha az új ingatlan vásárlása vagy cseréje előtt, vagy a vásárlás, csere után egy éven belül értékesítésre kerül egy korábbi lakástulajdon. Ebben az esetben, az új ingatlan vételárából az eladott vagy cserélt ingatlan értékesítési árát ki kell vonni. Tehát ha 10 millió forintért vettünk egy ingatlant, és egy másikat eladtunk az adott időn belül ugyanennyiért, akkor nem kell illetéket fizetni, valamint akkor sem, ha drágábban adtuk el az ingatlant, mint amennyiért vettük a másikat.

Amennyiben az ingatlanok tulajdonjogának cseréje történt, akkor a megszerzett ingatlan forgalmi értékét kell figyelembe venni. Ha pedig az ingatlanszerzés tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történik, akkor a megszerzett vagyon forgalmi értéke az illeték alapja.

Amikor megszerezzük az ingatlan tulajdonjogát, vagy az ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jogokat, akkor ezt be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz illetékkiszabásra. Ehhez a szerződést be kell nyújtanunk.  Ha a jogszabály által előírt 30 napon túl nyújtjuk be a kérelmet, vagy elmulasztjuk, esetleg hiányosan teleásítjuk, akkor a fizetendő illetéken kívül mulasztási bírságot is kiszabnak, mely 200 ezer forintig terjedhet magánszemély esetén.

Tehát, ha ingatlant vásárolunk, mindenképp tegyünk félre az illetékre is, ne feledkezzünk meg róla, ha nem akarunk késedelmi díjat is fizetni, az amúgy sem kis összeg mellé.  Ha bizonytalannak érezzük magunkat az ingatlanvásárláskor keletkező kötelezettségeinkkel kapcsolatban, kérhetjük szakértő segítségét is, aki segít átlátni és elintézni a ránk háruló feladatokat.

(Forrás: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv.; Itv. 3§, 18.§, 26.§. és  http://net.jogtar.hu)