Piacbefolyásolás

A minap olvastam egy hírt, hogy az MNB megbüntetett egy magánszemélyt és egy céget piacbefolyásolás miatt. Nagyon érdekelt, hogy ez hogyan működik, mégis mit kell tenni ahhoz, hogy ez megvalósuljon, és bizony elég érdekes információkat olvastam.

A cikk arról szólt, hogy az adott részvény tőzsdei árát befolyásolták a szereplők. Ezt még értettem, nyilván arról volt szó, hogy a kereskedőnek érdekében állt az árat vagy csökkenteni vagy növelni. A technikája érdekelt inkább. Ha egy kereskedő azt szeretné, hogy magas nyereséget érjen el tisztességtelen úton, akkor egy kiszemelt részvényt, vagy árut elkezd többször, nagy tételben vásárolni. A többi piaci szereplő azt látja, hogy annak a terméknek a kereslete folyamatosan növekszik, magas, ezért jó befektetésnek tartják megvásárolni, ezzel még nagyobb keresletet teremtenek, a termék ára tovább növekszik. Amint ez a folyamat beindult, a mi tisztességtelen kereskedőnk már elkezdi kisebb, majd nagyobb tételben eladni a korábban még alacsony áron vásárolt részvényt, terméket. Mire a többi piaci szereplő rájön, hogy lufit fújtak, addigra a kereskedőnk már jó áron meg is szabadult a papírjaitól. Megtörtént a piacbefolyásolás.

A jegybank az ilyen magatartást félrevezető jelzések adásának tartja, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. A piacbefolyásolás tulajdonképpen egy részvény vagy áru likviditásának vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a többi szereplő irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetít. Ezek a befektetők a hamis információ miatt hibás döntést hoznak. Ez azért működhet, mert az egész tőzsde tulajdonképpen a piaci szereplők várakozásainak és a piaci üzeneteknek megfelelő kereskedést jelent.

Érdekességként megtudtam, hogy a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás a valóságban megtörténjen, vagy a piaci szereplőket ténylegesen megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyokat megváltoztassa, vagy az árfolyamot módosítsa, elég, ha az adott jelzések alapján ez megtörténhetett volna.

A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a kereskedőnk jóhiszemű, tisztességes, és az ügyletek megkötésének racionális célja volt. Abban az esetben, ha a befektetési cél bármilyen más - nem piacbefolyásoló - módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig - a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve - tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.

Valószínűleg minket nem fenyeget ez a lehetőség, mert ehhez nagy összegű kereskedési volumen szükséges, de vannak olyan BÉT-en forgalmazott részvények, amelyek esetében már napi néhány tízmillió forinttal megvalósítható lenne a piacbefolyásolás. Figyeljünk oda, bár bízhatunk benne, hogy brókerünk úgyis jelezni fogja, ha esetleg a tranzakció sorozatunknak lehetne piacbefolyásoló hatása.