7 hasznos tipp, hogyan vizsgáld meg a tulajdoni lapot

Ingatlanvásárláskor az eladónak nem kötelessége tájékoztatást adni az ingatlannal kapcsolatos azon körülményekről, amelyeket az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján megismerhetünk. Ugyanis a vevő beszerezheti a tulajdoni lapot, és ellenőrizheti a legfontosabb adatokat. Ha ezt nem teszi meg, később a mulasztás miatt felmerült problémákkal nem fordulhat bírósághoz.

A tulajdoni lap három részből áll. Az elsőből tudhatjuk meg az ingatlan adatait, a másodikból az ingatlan tulajdonosról és a tulajdonszerzés jogcíméről tájékozódhatunk. A harmadik rész, a teherlap, ebből kiderülnek az ingatlan terhei és ezeknek a jogosultjai. Valamint lehetnek széljegyzések is, melyek azt jelzik, hogy a földhivatalhoz benyújtásra került a tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem, és az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránt megindult, folyamatban van egy eljárás.

Most elárulunk néhány dolgot, amelyekre érdemes figyelni

1. Alapvető feltétel, hogy a lakás az eladó tulajdona legyen, azaz ő legyen megjelölve tulajdonosként, és rendelkezzen is vele. A rendelkezési jogot kizárhatja például, ha elidegenítési tilalom van az ingatlanon.  Előfordul, hogy nem a tulajdonos az eladó, vagy rövid időn belül több személynek is eladja a lakást, ezért fontos, hogy megnézzük, biztos, hogy a megfelelő embertől vesszük-e meg.

2. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor mindegyikkel tárgyalnunk kell, kivéve, ha egyikük meghatalmazást kap a többiektől, akkor elég csak vele. Házaspár esetén elég egyik féllel egyeztetnünk, azonban, ha válófélben vannak, akkor mindkettőjükkel kell, mert lehet, hogy nem egyformák az érdekeik.

3. Azt is ellenőrizzük, akkora-e az alapterület, mint mondták. Ez az ingatlan adataiból egyből kiderül. Ahogy érdemes megnézi az épület fő rendeltetés szerinti jellegét is, mert lehet, hogy nem lakóháznak van bejegyezve, de annak árulják.  A tulajdoni lap első részében könnyedén ellenőrizhetünk mindent, amit tudni kell az ingatlanról, mint a település neve, az ingatlan fekvése, belterületen lévő ingatlannál az utca neve és házszáma, a helyrajzi szám, az ingatlan területének nagysága, művelési ága, a művelés alól kivett terület elnevezése, az épület fő rendeltetés szerinti jellege és az ingatlan jogi jellege.

4. A harmadik részből derül ki, hogy vannak-e az ingatlannal kapcsolatos pénzügyi és egyéb terhek. Ha a III. rész "Bejegyzést nem tartalmaz", akkor az ingatlan tehermentes. Ha bárhol bejegyzés szerepel, azt érdemes tanulmányozni, ugyanis itt olyan tények lehetnek, mint az elidegenítési és terhelési tilalom, azaz, hogy nem adható el és nem terhelhető az ingatlan, de itt tudhatjuk meg, ha folyamatban van peres eljárás, végrehajtás vagy az árverés kitűzése. Valamint a jelzálogjog, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog és szolgalmi jogok is itt kapnak helyet.  

5. Ha az ingatlan jelzálogjoggal terhelt, akkor ellenőrizzük bejegyzésre került-e elidegenítési és terhelési tilalom is. Ha ezek is bejegyzettek, akkor csak akkor értékesíthető az ingatlan, ha kiváltásra kerültek, vagy pedig a jogosult hozzájárulására van szükség.

6. Figyeljünk arra, hogyha a tulajdoni lapon haszonélvezeti jog van bejegyezve, akkor a haszonélvező jogosult birtokolni, használni az ingatlant, vagy annak hasznait szedni. Előfordulhat, hogy egy már nem élő személy a haszonélvező, azonban ez a jog nem törlődik automatikusan, így az eladónak kell töröltetnie.

7. A széljegyeket is vizsgáljuk át, ugyanis az úgynevezett rangsor elve miatt, a leendő vevő tulajdonszerzése is akadályozva vagy korlátozva lehet. Mivel, ha széljegy került fel a tulajdoni lapra az adásvételi szerződés földhivatali benyújtását megelőzően, akkor a vevő tulajdonjogának bejegyzése csak a széljegyek elintézését követően kerülhet sorra.

Ha nem akarunk egyetlen fontos részletet sem figyelmen kívül hagyni, érdemes szakértő segítségét is igénybe venni a tulajdoni lap átvizsgálásához, hiszen ő tudja, mire kell figyelni.