Mi a lényege az új adósságféknek?

A szabályozás 2015. január 1-től lép hatályba és két fő pillérből áll.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek jövedelmének arányában korlátozza hitelfelvételekor a törlesztési terheket. Az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb a rendszeres, legális jövedelem 50%-ánál 400 ezer forint alatti, illetve 60%-ánál legalább 400 ezer forintos havi jövedelem esetén. Devizahitelek esetében szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 25%, illetve 30%, egyéb devizahiteleknél 10%, illetve 15% a két maximum arány. A korlátozás adóstársak esetén a jövedelmükre vonatkozóan összevontan értendő, a mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell.

A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) az egy fedezetre felvehető hitelek nagyságát korlátozza. A jelzáloghitelek esetében a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80%-ánál, gépjárműhitelek esetében a gépjármű értékének 75%-ánál. Devizahitelek esetében itt is szigorúbb a szabályozás: az euró hiteleknél 50%, illetve 45%, egyéb devizahiteleknél 35%, illetve 30% a két maximum arány. Pénzügyi lízing esetében a fentieknél 5 százalékponttal magasabb arányok érvényes.

A jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, azonban amennyiben az MNB erőteljes lakossági hiteldinamikát észlel, az adósságfék szigorításával korlátozni fogja a túlzott hitelkiáramlást.

Miért érdemes megelőzni a lakosság eladósodottságát?

• A túlzott eladósodottság jelentős egyensúlytalanságok felépülését okozhatja (pl. ingatlanár-buborékok).
• A lakosság devizában történő eladósodása növeli az ország külső sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött jellemzően külső devizaforrások állnak.
• A túlzott lakossági eladósodottság komoly szociális problémát is jelent, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került.
• Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-n közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait.

Forrás: MNB