Érdekességek a tőzsdéről

Ki, miért tőzsdézik?

A befektetők azért tőzsdéznek, hogy a megtakarításaikat hosszú távon az általuk választott vállalkozások részvényeibe, kötvényeibe fektessék.

A nagy reálgazdasági szereplők azért jelennek meg a tőzsdéken, hogy a működésükhöz szükséges nyersanyagokat, vagy devizát megvásárolják.

A nagy nyersanyag, vagy gabona termelők fedezeti ügyleteket kötnek (ún. hedgerek), hogy előre bebiztosítsák a megtermelt javaiknak az értékesítési árát.

Az árfolyamfigyelők (arbitrazsőrök) különböző piacok közt fennálló árkülönbözetet kihasználó kereskedők, akik kockázat vállalása nélkül szereznek hasznot. Az arbitrazsőrök a piaci anomáliákból adódó félreárazásokat használják ki.

A spekulánsokat pedig kizárólag a profit érdekli, legyen szó akár részvényekről, árukról, határidős ügyletekről. Ők azok akik nagy mennyiségben kereskednek mindennel, aminek az árára lehet „fogadni” és ezért hajlandók magas kockázatot is vállalni. Néha ténylegesen megvesznek valamit, de legtöbbször csak fogadnak a jövőbeli árra, értékre, majd amikor elérik az adott napot, akkor mindössze a különbséggel számolnak egymás között. Az ő munkálkodásuk teszi igazán likviddé, azaz nagy forgalmúvá a tőzsdéket, így szinte bármikor bármit eladhatunk és megvásárolhatunk.

Az átlag lakossági ügyfelek a legtöbb esetben a spekulánsok közé tartoznak, és csak kisebb részben a befektetők közé. A többiek általában nagy, vállalati szereplők, vagy nagy tőkével, nagy szakértelemmel rendelkező kereskedők.

Mi az a tőzsdeindex?

A tőzsdeindex egy olyan mutató, amely a tőzsde általános állapotáról ad információt. Az index maga egy olyan átlag, amelyben az adott tőzsdén forgalmazott, részvények, áruk, termékek árai a forgalomban elfoglalt részesedésük szerinti súlyozással szerepelnek. Azt, hogy ebben a képzeletbeli kosárban milyen részvények, áruk, termékek szerepelnek, az adott tőzsde határozza meg. 

Az indexet időközönként felülvizsgálják, beemelnek új szereplőket, illetve kivesznek az átlagból olyan részvényeket, árukat, amelyek már nem képviselnek meghatározó szerepet a tőzsdén. Jellemzően az első 20-50-100 legnagyobb forgalmú szereplő jelenik meg az indexben, a tőzsde méretétől függően. 

Az indexet úgy alakítják ki, hogy indikátorként működjön, azaz, ha az index értéke növekedik, akkor az valóban azt jelezze, hogy az adott tőzsdén forgalmazott részvények, áruk, termékek többségére növekvő kereslet jellemző. Ez nem azt jelenti, hogy minden, adott tőzsdén forgalmazott papír, termék ára növekszik. Előfordulhat, hogy az indexben lévő legnagyobb forgalmú szereplők árai növekednek, de néhány kisebb, közepes forgalmú részvény, termék ára csökken, vagy nem változik.

Az index hasonlóan működik, mint az inflációs index, ha az értéke magas, akkor az azt jelzi, hogy a termékekre növekvő kereslet jellemző, amely miatt az árak felszöknek. Azonban ebben az esetben sem azt jelenti, hogy az inflációs fogyasztói kosárban szereplő összes termék ára drágul. Például az üzemanyag, gáz fogyasztói árának jelentősebb emelkedése önmagában is könnyen tudja megemelni az inflációt.

Mire lehet használni még az indexet?

A spekulánsok többsége nagyon szeret fogadni. A profi spekulánsok a tőzsdén hasonlóképpen játszanak, mint a lóversenyen a szakavatott fogadók, akik hasonlóképpen a spekulánsokhoz, elemzik a múltbeli eseményeket, történéseket, stratégiák szerint cselekszenek. Egy példa profit fogadók elemzéséből:

„…a lovak számán és életkorán túl fontos még a lovak súlya egymáshoz képest és a múltbéli eredményeik különböző versenytávokon, és különböző típusú pályákon. A zsokék mutatója és a szorzók változása is rejtett információt hordoz…”

Látható, hogy a spekulánsok is hasonlóképpen gondolkoznak. A múlt eseményeiből következtetnek arra, hogy mire lehet számítani a jövőben. Nagyon szeretnek fogadni mindenre, legyen szó akár részvényárra, gabona árra, vagy devizaárfolyamra. 

A spekulánsok miatt a tőzsdén kereskedés tárgya lehet akár valamely részvényindex is. Őmiattuk jelentek meg olyan tőzsdei termékek, amelyek nem elégítenek ki reálgazdasági igényeket (pl. határidős gabona vásárlás, részvényvásárlás befektetési célra), ide tartozik a tőzsdeindexre történő kereskedés is.

Zéró összegű játék-e a tőzsde?

Mi az a zéró összegű játék? Az amikor az egyik szereplő által megnyert összeg megegyezik a másik szereplő által elvesztett összeggel. A tőzsde tulajdonsága az, hogy vannak olyan időszakok, amikor gyorsabban nő a tőzsdeindex, azaz a tőzsdén forgalmazott vállalatok, áruk értéke, mint a reálgazdaság, majd néha kisebb-nagyobb visszaesések következnek be. 

Alapvetően igaznak kell lennie annak a tőzsdére is, hogy nem nőhet jobban hosszú távon, mint a reálgazdaság. Ha a kettő elszakad egymástól, akkor mondják azt, hogy "lufit fújnak", amely egyszer kipukkan. Így tehát elmondható, hogy a tőzsde részben zéró összegű játék csak, mivel a torta (a realizálható nyereség) hosszú távon egyre nagyobb lesz, azonban rövid távon sajnos nagyon sok esetben egyértelműen zéró összegű játék. Amit mi megnyerünk, azt más elveszíti.

Ha érdekli a tőzsdei kereskedelem, akkor első lépésben brókeri szolgáltatást kell igénybe vennie és már adhatja és veheti a kívánt részvényeket, devizákat. Az elején azonban érdemes óvatosnak lenni és a bróker tanácsait megfogadni. A tőzsdén ugyanis azt a pénzt, amit a profi spekulánsok megnyernek, legtöbbször a tapasztalatlan, kezdő tőzsdézők veszítik el.