Ugorjunk fejest a részvények világába?

Van egy kis megtakarításunk. 

Mivel kezdjük első befektetésünket? Kire bízzuk a pénzünket?

Mi a célunk a megtakarításunkkal? Az első tapasztalatunk meghatározó lesz, ezért is fontos, hogy NE ugorjunk bele hirtelen semmibe. Mindig gondoljuk át, mielőtt végleges stratégiai döntést hozunk!

Történetem

A mai kis írásomat a befektetések terén szerzett első személyes tapasztalatommal kezdem. 

Kb. 4-5 év történt, hogy egyik nagyra becsült kollégám, aki mellesleg kiváló szakember és annak a banknak a privát banki vezetője volt, ahol akkor dolgoztam, egy hatalmas sztorit osztott meg velem. Akkoriban kutatták meg a makói gázmezőt. A cikkek mind arról szóltak, hogy Európa legnagyobb gázmezője felett ülünk, csak egy speciális, úgynevezett kőzetrepesztéses technológiával lehet kitermelni. 

Konkrétan a Falcon Oil & Gas volt a kitermelési jogok tulajdonosa. Ennek a cégnek a részvényeit ajánlotta nekem hatalmas nyereség (akár tízszeres) reményében, persze megemlítve, hogy a bukta esélye is nagyon magas. 

Nagyon vonzó volt a dolog, kollégáimmal egymást buzdítottuk. Valahogy összekapartam pár százezer forintot aztán beleugrottunk. Vártunk, vártunk. Ahogy közeledett a bejelentés, egyre emelkedett a részvényárfolyam. Szép nyereséggel ki tudtunk volna szállni már, de a stratégia az volt, hogy megvárjuk a nagy bejelentést. 

Hát jött is. Van gáz rengeteg, de sok vízzel jön, így nem lehet kitermelni. Puff, a részvényárfolyam beszakadt, kb. a felére, mint amikor vettük. „Könnyen jött, könnyen ment.” – vigasztaltam magam, ami persze nem volt igaz, mert nagyon kellett volna másra a pénz. Akkor megfogadtam, hogy én részvényt többet életemben nem veszek. 

Mit hibáztam?

Tulajdonképpen mondhatnánk, hogy semmit. A kockázati skála két vége mondjuk a német állampapír és a monacói Grand Casino. A hiba az volt, hogy én mindjárt a kaszinóban kezdtem. 

Valójában az volt a baj, hogy olyan pénzt kockáztattam, amire nagy szükségem volt, és nem mértem fel, hogy ahova megyek az egy kaszinó. Ha az ember olyan pénzt kockáztat, amiről fejben már lemondott, akkor ezzel sincs semmi baj. 

Mi ebből a tapasztalat?

• A befektetéseinket próbáljuk meg fokozatosan felépíteni. 
• Legyünk tisztában azzal, hogy egy adott hozamelváráshoz milyen kockázat társul. 
• Inkább szakemberhez forduljunk az elején. 
• Kerüljük az olyan eszközöket, termékeket, amelyeket nem értünk meg elsőre (pl. ha nem értjük a UNIT LINKED biztosítás működését, akkor ne kössünk)

Én mit vontam le az első tapasztalatomból?

A jövőben csak olyan eszközbe fektetem a pénzemet, amelynek van mögöttes értéke számomra.

Mit értek ezen? Azt, hogy akármi is történik soha nem fordulhat elő olyan, hogy a befektetésemből 20-30%-nál nagyobb részt elveszítsek.

Nézzük a részvényt! Szélsőséges esetben, ha egy vállalat tönkremegy, akkor a részvénye pont semmit nem fog érni. 

Ha egy ingatlanalapot nézünk, akkor annak mindig lesz valamekkora értéke, hiszen az alap mögött valós ingatlanok állnak. Kérdés az, hogy az ember le tudja-e ellenőrizni, hogy tényleg így van-e, vagy elhiszi. 

Ha állampapírt nézünk, akkor nyilvánvaló, hogy ahhoz nagyon nagy bajnak kell történnie, hogy elveszítsük a befektetésünknek akár csak a felét, harmadát. 

Számomra a legbiztonságosabb befektetés még mindig a deviza, abból is a dollár és az euró. Szigorúan csak az azonnali kereskedés jöhet szóba, a tőkeáttételes futures ügyletek szóba sem jöhetnek. Miért? Mert a devizák váltogatásával is jelentős jövedelmet tudok elérni (egy váltással akár 1-2%-ot) és igazából nincs kockázatom, mert az adott devizának mindig van vásárló értéke az adott országban. Persze ez csak a személyes meggyőződésem. 

Mindenkinek a saját vérmérsékletének és pénzügyi ismereteinek megfelelően kell döntenie. 

Ebben fogok segíteni az írásaimmal.