Mi is az a foglaló?

Ingatlan adásvételnél gyakran előkerül a foglaló fogalma, azonban sokan nincsenek tisztában az erre vonatkozó szabályokra. Most nézzük át ezeket. összeszedtük, mit kell mindenképp tudni a foglalóról.

A foglalót a vevő fizeti az eladónak. A szerződés megkötésekor adja a kötelezettségvállalása jeléül. 

Azonban fontos, hogy szerződés nélkül nincs foglaló, csak ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett szerződéssel érvényes, nem elég csak egy papírt írni. A szerződésben egyértelműen benne kell lennie, hogy fizetve lett a foglaló, és ennek mekkora volt az összege, másként előlegnek tekintető, ami a foglalóval ellentétben visszajár a vevőnek minden esetben.

A foglalónak nem kell feltétlenül pénznek lennie, lehet akár műszaki cikk vagy ékszer is.  A vételárba bele kell számítani, kivéve akkor, ha nem lehet pontosan meghatározni annak értékét, ilyen esetben a vevő a teljes vételárat kell, hogy fizesse, és visszakapja a biztosításként adott dolgot.

A foglaló mértéke általában a vételár tíz százaléka, de nem kizárt, hogy elfogadható legyen ennél nagyobb összeg is, de peres eljárás során a bíróság csökkentheti a túlzott mértékű foglaló összegét. Valamint az aránytalanul magas foglaló esetén, ha az adásvétel az eladó hibájából nem jön létre, nem kell visszafizetnie annak kétszerest, ha pedig a vevő miatt hiúsul meg, akkor ő sem bukik el aránytalanul magas összeget.

A foglaló akkor jár vissza, ha az adásvétel meghiúsulásáért mindkét fél felelős, vagy épp egyik sem. 

Amennyiben a vevő áll el a vásárlástól, elveszíti a foglalót, de ha az eladó dönt így, akkor neki a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie.

A jogi nyelv szerint, akkor nem felelős a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem, ha a lakás vagy ház minősége, állaga a felektől függetlenül lényegesen megváltozik. Például ilyen eset, ha összedől a ház, vihar vagy tűzkár éri, de egy nagyobb csőtörés is ide tartozhat. Ilyen esetben a vevő számára a vétel már nem kívánatos, és nem várhatják el tőle, hogy egy károsodott ingatlant vegyen meg a korábbi feltétekkel, így visszajár neki a foglaló.

Továbbá, ha a felek közös döntéssel visszamenőlegesen megszüntetik a szerződést, azt „együttes felelősséggel történő meghiúsulás”-nak nevezik, ilyenkor visszajár a foglaló.

Aki ingatlant ad el, célszerű, ha kér foglalót, melyet szerződésben hivatalosan rögzítenek is. Ez mind az eladónak, mind a vevőnek biztosíték. Az eladó bebiztosítja magát, hogy a vevő ne álljon csak úgy tovább, a vevőnek pedig biztosíték, hogy az eladó ne gondolja meg magát egy jobb ajánlatért, vagy ha megteszi, az eladó kapjon kárpótlást.