3 fontos kérdés, melyet fel kell tenned, ha lakást bérelnél

Ha albérletbe szeretnénk költözni, és megtaláltuk a megfelelő lakást, számos dolgot kell tisztáznunk a főbérlővel. Jobb most megbeszélni mindent, nehogy később okozzon problémát egy-egy tisztázatlan kérdés.

Összeszedtünk 3 témát, amelyek lehet, eszünkbe sem jutnak a nagy költözési  izgalomban, de ha ezekben nem egyezünk meg a tulajdonossal, később sok bosszúságot okozhatnak.

Nézzük meg a 3 fontos kérdést, melyet jobb, ha nem fejeltünk el feltenni!

Mi lesz a kaucióval?

Általában a tulajdonosok kérnek kauciót, ennek összege jellemzően 2-3 havi bérleti díj. A kaucióval

bebiztosítja magát a tulaj arra az esetre, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat vagy a rezsit, ha megrongálja a lakást, vagy épp előzetes bejelenés nélkül kiköltözik. Ilyenkor a tulaj a kaucióból fedezheti az elmaradt fizetést, a javítási költségeket. Valamint, ha a megállapodásban szereplő határidő előtt távozik a bérlő, akkor megtarthatja a tulaj a teljes kauciót.

Másként azonban visszajár a kaució, van, hogy lelakható, tehát az utolsó 2-3 hónapban nem kell bérleti díjat fizetni, van, hogy visszajár, amikor lejárt a szerződés.

Azonban mindenképp írásban kell rögzíteni, hogy mekkora a kaució, mire terjed ki és mi lesz vele, ha lejár a szerződés. Ezzel elkerülhetőek a későbbi nézeteltérések, például, hogy a tulajdonos egy törött tányér miatt, nem akarja visszaadni a kauciót.

Kinek a költsége a közös költség?

Az, hogy ki fizeti a közös költséget, attól függ, hogyan állapodik meg a szerződésben a bérlő és a tulaj, de mielőtt megállapodnánk, jó tisztában lenni vele, hogy valójában mit is kellene fizetnünk. Sokan úgy hiszik, hogy a bérlőnek kell fizetnie a közös költséget, és gyakran a tulaj is így gondolja, és ezt próbálja is érvényesíteni.

Pedig a törvény szerint a tulajdonost terhelik az ingatlan fenntartásának költségei, hiszen a bérlőnek miért lenne érdeke a felújítási alapot fizetni, ha ő már rég nem lesz ott, mikor a felújításra sor kerül? A bérlőnek csak a fogyasztási díjakat kellene fizetnie, ha ezek közül valamelyik a közös költség részét képezi. Például gyakran a hidegvíz vagy a szemétszállítási díj közös költségben kerül rendezésre, így ezeket neki kellene rendeznie, de a házra vonatkozó költségek, a tulajra hárulnának. Ebben mindenképp meg kell egyezni írásban, másként valószínűleg bérlőként, mi fogjuk az egészet fizetni.

Ki fogja karbantartani a lakást?

A tulajdonosnak kifogástalan állapotban kellene átadni a lakást, azonban időközben is keletkezhetnek

hibák, melyeket javítani kell. Ezeket költségét a tulajok hajlamosak a bérlőre hárítani, pedig nem mindent a bérlőnek kell fizetnie.

A tulaj felel a különféle vezetékek és csövek, a fűtőberendezések és a konnektorok állapotáért és üzemképességéért. Persze kihívhatja a szerelőt a bérlő, intézheti a javítást, vagy ha szükséges az új készülék vásárlást, de a költségek a tulajdonost terhelik.

A bérlőnek csak az időközben keletkezett hibákat kellene kijavítania, például, ha elromlik egy berendezés, neki kell megjavíttatnia, de ha annyira rossz, hogy új kell, azt már a tulajdonosnak kell fizetnie. Persze, ha a bérlő üres lakást bérelt, és például saját hűtője van, mely elromlik, az az ő dolga, nem a tulajé. Ha a tulaj biztosítja a berendezéseket, akkor fog rá hárulni az új készülék beszerzésének költsége.

Azonban ez egy olyan kérdés, ami szintén vitára adhat okot, ezért ezt is célszerű belefoglalni a szerződésbe. Jobb írásban rögzíteni, ki mit fizetni javításkor vagy cserekor, és utána erre lehet hivatkozni.

Mint látható ezeknek a kérdéseknek igen nagy jelentősége van, és nem biztos, hogy mindegyik eszünkbe jut szerződéskötéskor. Azonban a saját érdekünkben jobb, ha ezeket mind belefoglaljuk a szerződésbe, hiszen onnantól kezdve lesz hivatalos a megegyezés. A szóbeli ígéretekkel ne elégedjünk meg!