Mit jelent a befektetési portfólió?

A portfólió szó szerinti jelentése: tárca, aktatáska, irattáska, mappa. A gyakorlatban a portfólió nem is a szó szerinti mappát jelenti, hanem a benne levő dolgok összességét.

Írjuk be a webes keresőnkbe: portfólió. A keresés után kattintsunk a képek megjelenítésére. Csupa dekoratív fiatal lány képét látjuk. Ezek a hölgyek modellek, akiknek a képeiből készül a portfóliójuk. A portfólió lehet tanári, vagy művészi portfólió is. Mi a befektetési portfólióval foglalkozunk, mely különböző módon összeválogatott vagyonelemek összességét jelöli. A saját befektetési portfóliónkban lehet bármilyen vagyonelem, készpénz, nemesfém, állampapír, kötvények, részvények, devizák, tőzsdei opciók, ingatlanok, sőt még műtárgyak is, különböző arányban.

Befektetési portfóliónk nemcsak nekünk lehet, hanem befektetési társaságoknak, brókercégeknek, bankoknak, befektetési alapoknak is. Ebben az esetben általában egyféle vagyonelem típus szerepel a válogatásban, például csak részvények, vagy csak ingatlanok, vagy csak opciók és ennek a válogatásnak, portfóliónak nevet is adnak, hogy az ügyfelek az alapján könnyen azonosíthassák.

Ezek a portfóliók kétfélék lehetnek. Az egyik esetben már összeállított, megvásárolt vagyonelemekből tevődik össze és a befektetési szolgáltató tulajdonában áll. Ilyen egy ingatlanalap, amely mögött már megvásárolt, bérbeadással hasznosított ingatlanok vannak. Ebből a portfólióból vásárolhatunk a befektetési szolgáltatótól, – jellemzően alapkezelőtől – előre meghatározott egységekben. A másik az elméleti portfólió, amely esetben a befektetési szolgáltató, pl. egy bróker, összeállított egy mintát, amely alapján – igényünk esetén – megvásárolja számunkra a mintában szereplő vagyonelemeket. Ilyen egy részvényportfólió, amely esetben a portfólióban meghatározott részvények nem állnak a befektetési szolgáltató tulajdonában, hanem a bróker a megbízás megadása után vásárolja meg számunkra a tőzsdén a portfólióban szereplő részvényeket.

Milyen 3 fő tulajdonsága van egy portfóliónak?

Hozam

Az az összeg, amelyet a befektetett tőkeösszegünk felett vehetünk kézhez a befektetési időtáv lejáratát követően. Ez lehet pozitív és negatív összeg is, attól függően, hogy nyertünk, vagy veszítettünk a befektetésünkön.

Kockázat

A befektetés tényleges hozama eltér a tervezett hozamtól. A kockázat nagyságát az alapján határozzuk meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a tényleges hozam el fog térni az elvárt hozamtól, illetve, hogy milyen mértékben. A kockázat többféle elemből tevődik össze, a kockázatnak bármilyen olyan eleme lehet, amelyet az élet produkálhat. Extrém példa: részvényvásárlásnál kockázat lehet akár az is, hogy a brókerünk hazafele menet elesik, beveri a fejét, amnéziás lesz, elfelejti a jelszavát, másnap nem tud belépni a kereskedési rendszerbe, és nem tudjuk eladni a kívánt pillanatban a részvényünket. Valójában azért ennél sokkal kevesebb tényezőt kell figyelembe venni. Pl. diszkont kincstárjegy vásárlásnál nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a végén nem pont annyi hozamot kapunk, amennyit vásárláskor elvárunk, mivel ennek befektetési szempontból csak ország kockázata van.

Hozzáférhetőség (likviditás)

Azt jelenti, hogy egy adott vagyonelemben tartott pénzünkhöz milyen időtávon belül tudunk hozzáférni. Azt a vagyonelemet, amelyhez azonnal hozzáférünk likvidnek nevezzük, amelyikhez nagyon hosszú idő után tudunk hozzáférni, azt kötöttnek, illikvidnek nevezzük.

Van egy íratlan alapszabály, mégpedig az, hogy ebből a hármasból legalább egy esetben le kell mondani az előnyös tulajdonságról, azaz nem lehet egy időben valami magas hozamú, alacsony kockázatú és likvid.

Mit kell figyelembe venni portfólió választásnál?

Egyetlen egy dolgot, mégpedig azt, hogy mi a célunk a befektetéssel. Ha sokat akarunk nyerni, de van olyan pénzünk, amit nem sajnálunk, ha elveszik, akkor nyugodtan kereskedhetünk magas tőkeáttétellel devizákkal, vagy vásárolhatunk opciókat. Ha nyugdíjas éveinkre gyűjtünk és biztonságban akarjuk tudni a pénzünket, akkor lehet illikvid a befektetésünk, de mindenképpen alacsony kockázatú.

Milyen veszély leselkedhet ránk egy portfólióval kapcsolatban?

Előfordulhat az, mint ami az USA-ban a pénzügyi válság kirobbanását okozta, hogy a portfólióban szereplő vagyonelemek már nem követhetők, nem tárható fel a kockázatuk. Ezt az USA-ban szándékosan csinálták, hogy megtévesszék az ügyfeleket, hitelminősítőket, részvényeseiket. A módszer az volt, hogy a magas kockázatú rossz vagyonelemeket elhelyezték egy portfólióban, ezt a portfóliót utána valamilyen arányban beletették egy másik portfólióba, alapba, majd ugyanezt tették ezzel az alappal is. Gyakorlatilag sokszor becsomagolták a rossz vagyonelemeket, így a végén már nem is tudták az ügyfelek, hogy pontosan mit is vásárolnak. Emiatt figyeljünk oda mindig arra, hogy mi van a portfólióban. Mindig kérdezzünk rá! Ha a bróker nem tudja az gyanús, ekkor ne vásároljuk meg. Az a szerencsés, ha olyan portfóliót vásárolunk, amelyben nincsenek más portfóliók, alapok, származékos ügyletek, hanem a konkrét, azonosítható vagyonelemek vannak (pl. fizikailag megismerhető ingatlanok, beazonosítható részvények, pontosan meghatározható államkötvények, stb.)

Hogyan alakítsuk ki a saját portfóliónkat?

A saját befektetési portfóliónkat érdemes úgy kialakítani, hogy legyen például befektetés, amelyhez bármikor hozzáférhetünk (pl. bankbetét) és a hosszabb távra nélkülözhető pénzünket tegyük nagyobb hozammal kecsegtető befektetésbe (többféle részvény vásárlása). Az 1-2 éves időtartamra érdemes közepes hozamú, és közepes kockázatú befektetést választani (pl. kötvények). Ha nincs tudásunk, türelmünk, kedvünk összeállítani saját portfóliót. Akkor érdemes nagy, megbízható befektetési szolgáltató által összeállított portfólióból választani. A brókerek, szakemberek segítenek a választásban, de soha ne feledjük az alapszabályt, mindig olyan befektetéseket vásároljunk, amelynek értjük a működését!